Jelenlegi vizsgálati eredmények alapján arra mernek következtetni, hogy a hüvelyflóra összetétele a megmagyarázhatatlan meddőség egy lehetséges kiváltó oka lehet. Tudományos vizsgálatok kimutatták: a terhes és nem terhes nők hüvelymikrobiomja összetételben és stabilitásban különbözik. Ez arra utal, hogy a hüvelyflóra hatással van a termékenységre és a gyermekvállalásra.
Milyen az egészséges hüvelyflóra?
A hüvelymikrobiom körülbelül 250 különböző baktériumfajból áll. Az egészséges hüvelyflórában a laktobacillusok dominálnak. Ezek a tejsavbaktériumok biztosítják a hüvely savas pH-értékét, amelyben a kórokozó baktériumok és gombák nem tudnak elszaporodni. Ezért fontos védőpajzsként működik az intim terület fertőzései, például a húgyúti fertőzések, a hüvelygomba vagy a bakteriális vaginózis ellen.
A hüvelyflóra baktériumegyensúlya azonban instabillá válhat. Ennek oka lehetnek a hormonális változások és a legyengült immunrendszer. Továbbá az antibiotikumok teljesen felboríthatják a hüvelyflóra egyensúlyát.
Mi az összefüggés a termékenység és a hüvelyflóra között?
A hüvelyi diszbiózis, azaz a hüvelyflóra egyensúlyhiánya, amelyet a laktobacillusok csökkent jelenléte és az ehhez kapcsolódó anaerob baktériumok túlszaporodása okoz, többek között negatív hatással lehet a reprodukciós képességre. Az Ureaplasma parvum baktériummal való hüvelyi kolonizáció például meddőséggel és perinatális betegségekkel hozható összefüggésbe.
Gyakran alábecsülik a méhnyálkahártya szerepét
A méhnyálkahártya sem steril, de olyan baktériumok telepednek meg benne, amelyek jelentős hatással vannak a nő termékenységére. A károsodott bakteriális kolonizáció akadályozhatja a megtermékenyített petesejt beágyazódását.
Egy tanulmány kimutatta, hogy a vizsgált egészséges nők többségének mikrobiomja több mint 90%-ban Laktobacillusokból állt. A méhben Lactobacillusok által dominált mikrobiom esetén az embriók 60,7%-át sikeresen beültették az első mesterséges megtermékenyítés során, míg a mikrobiomok esetén, amelyben kevesebb volt a Laktobacillus, ez az arány csak 23,1% volt.
A sikeres terhességek aránya 70,6 %-ról 33,3%-ra, az élve születések aránya pedig 58,8 %-ról 6,7%-ra csökkent a Laktobacillusok hiánya esetén
Probiotikum visszatérő fertőzésre
Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséget kapott a probiotikumok alkalmazása a hüvelyflóra negatív változásainak és a húgyúti és hüvelyi traktus visszatérő fertőzéseinek terápiás és/vagy megelőző intézkedéseként.
A mikrobiom-kutatásnak köszönhetően az is bebizonyosodott, hogy az indikáció-specifikus, több fajból álló probiotikumokat ideális esetben szájon át kell szedni. Ez a természetes módja a hüvely kolonizációjának. A kívánt Laktobacillusok a bélből nyálkás úton vándorolnak a hüvelybe. A hüvelykapszulákkal ellentétben a szájon át történő bevitel olyan depót hoz létre a bélben, amelyből a tejsavbaktériumok tartósan a hüvelybe vándorolhatnak.
Növelhető-e a termékenység több törzsű probiotikumokkal?
Egy tanulmány kimutatta, hogy a több törzsű probiotikum szedése hatással lehet az Ureaplasma parvum hüvelyi kolonizációjára. Míg a placebót kapó csoportban nőtt ennek a kórokozónak a száma, addig a probiotikumos csoportban alig volt erre utaló jel. Ennek megfelelően a probiotikum alkalmazása optimális lehet az egészséges hüvelymikrobiom felépítésére és fenntartására, valamint lehetőséget jelent a nők támogató kezelésére is, amennyiben eddig sikertelen volt a teherbeesés.
