A Netflix „Hack your health: Az emésztésünk titkai“ című dokumentumfilmje a bélmikrobiom (a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok közössége) összetett témáját helyezi a jól megérdemelt reflektorfénybe. Lenyűgözően rávilágít bélflóránk szerepére, és hangsúlyozza az egyénre szabott étrend fontosságát. De vajon igazak-e a dokumentumfilm állításai?
Azoknak akik már látták a filmet, ez a blogbejegyzés a film néhány kulcsfontosságú üzenetének alapos áttekintését és vizsgálatát nyújtja. Ha még nem látta a dokumentumfilmet, az alábbi cikkben olvasható észrevételek erre ösztönözhetik Önt. Nézzük meg együtt közelebbről a Hack your health néhány legérdekesebb aspektusát és megállapítását.
Az immunrendszer 70%-a a bélben található
A bélnek van a legnagyobb nyálkahártya-felülete, és naponta többször is idegen anyagok (ételek, folyadékok) jutnak a bélbe, amelyeket ellenőrizni kell. Így nem csoda, hogy az antitesteket termelő immunsejtek 70%-a itt található!
Minél jobb a mikrobiomunk, annál jobb az immunrendszerünk. Az immunrendszer ún. dendritikus sejtje őrsejtként működik, és képes nyúlványaival a béllumen feltárására. Ha a dendritikus sejt ott nem kívánt vagy káros csírákkal találkozik, immunreakciót vált ki (gyulladás). A jó mikrobák zöld utat adnak immunrendszerünknek, ami drasztikusan csökkenti az allergia és az autoimmun betegségek kockázatát.
Egészséges táplálkozás = színdiéta?
Minél színesebb, annál jobb!
A különböző növényfajokban gazdag, változatos étrend táplálékforrásként szolgál a mikrobiom számára, ami elősegíti a biológiai sokféleséget. Minél többféle baktériumtípus van jelen, annál több feladatot tudnak ellátni a szervezetünkben.
A sokféleség kulcsfontosságú a táplálkozással összefüggésbe hozható betegségek kockázatának csökkentése és az általános egészségi állapot javítása szempontjából. A táplálékkal legalább napi 30g rostbevitel javasolt, de a legtöbb ember számára ez aligha elérhető (legalábbis nem minden nap). Jó hír, hogy a rosthiány pótlására prebiotikumok formájában is fogyaszthatunk rostokat.
Élelmi rost: létfontosságú táplálék bélbaktériumaink számára
Ez a kijelentés kissé leegyszerűsített és drasztikus. Csak néhány baktérium károsítja a szervezetet és bontja le a fontos védő nyálkaréteget. A rostszegény táplálkozás azonban a jótékony rostbontó baktériumok számának csökkenéséhez és a bélnyálkahártyát megtámadó, gyulladást okozó baktériumok számának növekedéséhez vezethet.
Fermentált ételek: a kimchi és a savanyú káposzta ereje
Valójában természetes probiotikumok forrása. Az olyan erjesztett ételek, mint a savanyú káposzta vagy a kimchi, élő kultúráiknak köszönhetően támogathatják a bélmikrobiom változatosságát és javíthatják az emésztést. Az erjesztési folyamat révén ezek az ételek emésztése is könnyebbé válik, és a fontos tápanyagok könnyebben elérhetővé válnak szervezetünk számára.
Mint minden étel esetében, itt is fontos, hogy ügyeljünk a minőségre, és lehetőleg természetes és pasztörizálatlan termékeket vásároljunk. Vagy próbáljuk ki magunk az erjesztést.
Indikáció-specifikus probiotikumok
Vannak olyan probiotikumok, amelyek olyan baktériumtörzsekből állnak, amelyek az emberi emésztőrendszerben is megtalálhatóak. Az FDA és a WHO szerint a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben adagolva egészségügyi előnyöket biztosítanak az ember számára. Támogathatják az immunrendszert, kölcsönhatásba léphetnek más bélbaktériumokkal, erősíthetik a bélgátat és fontos enzimeket termelhetnek. A termékek kiválasztásakor azonban feltétlenül figyelni kell a minőségre és az összetételre.
A babák mikrobiom nélkül jönnek világra
Igaz, hogy az újszülöttek általában születésükkor kerülnek először kapcsolatba mikroorganizmusokkal az anya hüvelyflóráján és bélflóráján keresztül. Ezek az első kölcsönhatások döntő fontosságúak az egészséges mikrobiom felépüléséhez. Ha a gyermekek császármetszéssel születnek, ez az első kapcsolat az anya mikrobiomjával kimarad.
A császármetszéssel született csecsemőknél ennek megfelelően alacsonyabb a védő laktobacillusok és bifidobaktériumok populációja a bélben. Ez viszont fogékonyabbá teszi őket a szabályozási zavarokra (ismertebb nevén a kólikára), a fertőző betegségekre és az allergiára. Az anyai baktériumok azonban például a szoptatás során is átkerülnek a gyermekbe.
Széklettranszplantáció: forradalmi ötlet?
A székletátültetés az első FDA által elismert mikrobiom-terápia, amelyet orvosok alkalmazhatnak. Csak szigorú orvosi felügyelet mellett, klinikai környezetben végezhető. Bár a tartósan fennálló Clostridioides difficile (korábban Clostridium difficile) fertőzések kezelésében potenciált mutat, nem veszélytelen. Az önvizsgálatot, ahogyan azt a film is mutatja, amelyben egy nő lenyeli a testvére és partnere székletét tartalmazó kapszulát, mindenképpen el kell kerülni.
Az orvosilag releváns, több fajból álló probiotikumok alkalmazása, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a bélmikrobiomra, sőt képesek elnyomni a C. difficile-t és bizonyíthatóan csökkentik a hasmenést, rendkívül hatásosnak bizonyult.
A mikrobiomunk határozza meg a testsúlyunkat
A táplálékot ugyanis mindenki másképp hasznosítja, és az elfogyasztott energia mennyisége is eltérő.
A Firmicutes és Bacteroidetes baktériumok alkotják az emberi bélmikrobiom 90%-át, és ezért a bélben a baktériumok legnagyobb mennyiségben előforduló csoportjai.
Arányuk befolyásolja a bevitt táplálék hasznosulását. A Firmicutesek hatékony táplálékhasznosítók. Akár 10 %-kal több energiát képesek kivonni a táplálékból, ami evolúciós szempontból nagy jelentőséggel bírt a kőkorszakban. A rostot, amely nem szolgáltat kalóriát és a szervezetünk kiválasztja, a Firmicutes rövid szénhidrátláncú szénhidrátokká (azaz cukorrá) alakítják, amelyek további energiaforrásként szolgálnak. Ez fontos volt a kőkorszakban, mivel szükség esetén több energiát biztosított a szervezet számára.
Napjainkban, amikor a nyugati világban sokaknak bőségesen jut étel, a Firmicutes baktériumok által biztosított többletenergia meghaladhatja a napi kalóriaszükségletet, ami kedvez a súlygyarapodásnak vagy az elhízásnak, illetve még inkább elősegíti azt.
A következtetésünk
A Netflix dokumentumfilmjében tárgyalt témák közül sok tudományos eredményeken alapul, de fontos, hogy kritikus szemmel nézzük az információkat, és megbízható forrásokra támaszkodjunk.
